Ma a Vendel megint csak frappáns dolgot mondott. Utaztak be autóval a faluba bevásárolni, és miközben az ülésébe mászott be, megjegyezte, hogy gyorsan leül, nehogy apa meglássa, hogy még nem ült le. Bírom a szövegét, pláne, mikor fél füllel hallgatom miket beszélgetnek a Marcellel. Tény, hogy sokat nyúzzák egymást, Marcell is ráébredt, hogy erősebb a Vendelnél, de azért jókat szórakoznak. Osztják a képzeletbeli csokikat, amiken aztán össze is vesznek, mert a Marcell elvette az összeset, meg kitalálnak unaloműzőként szőlőt tépő dolgokat (a minap a kútba dobáltak egy csomó nem odavaló dolgot, így Zoli mászhatott le kutat takarítani).

Voltam vérvételen, és Vendel kérdezte az apjától, hogy mit csinálnak az orvosok, ő annyit mondott, hogy megbökték tűvel. A drágám félrehallotta, így visszakérdezett, hogy „miért dobták meg anyát kővel?”

Már tudtunk együtt alkotni őszi falevelekből, gesztenyékből. Nálunk ez azonban még úgy néz ki,hogy hosszú percekig előkészítem a terepet, 3-4 percig örömködnek a feladatnak, még egy percet kikönyörgök, hogy legalább fejezzük be, és boldogak, hogy milyen ügyesek, és mutatják apának, meg most elküldtük nagyiknak. Én meg takarítok, és kikönyörgöm Marcell szájából a nem odaillő dolgokat (zsírkréta, gesztenye stb.). De nem várok el többet tőlük, hisz még a mozgás a lételemük, és csak szaladnak, másznak,visítoznak. Már gyűjtögetnek gesztenyét, diót, mogyorót, makkot de a legutóbb a Vendel már megjegyezte az apjának, hogy mehetnek sétálni, de csak oda, ahol nincs gesztenye. Mivel hatalmas mennyiséget szedtek össze, leginkább mosáshoz (aki még nem olvasott róla, a belső világos része nagyon alkalmas a mosáshoz, sokkal környezetkímélőbb a mosódiónál, mivel nincs szállítással járó környezetkárosítás, meg hát ki tudja milyen növényvédelemben van részük a mosódió fáknak ahhoz, hogy ilyen mennyiségben szüretelhessék és exportálhassák...). Vendel egyébként az, aki fáradtságra hivatkozva hamarabb abbahagyja a munkát. A minap segített öblögetni mosogatásnál, és mielőtt végzett volna (egyébként vagy negyed órát csinálta lelkesen) megjegyezte, hogy ez nagyon kimerítő munka, és elfáradt, lemászott a székről és ment szaladni jó pár kört :) .

Marcell egyébként igazi kis munkás. Ha kinti kerti munka van, ő addig csinálja míg van mit. Ha meg elfogyott a munka, akkor reklamál, hogy mégy csinálná, és segítene, így újat kell kitalálni neki.

Egyébként nagyon kis kedveskedő úriemberek. Nemegyszer puszival ébresztenek (ugyanis sokat éjszakázom, mivel a három poronty közül mindig van egy, aki ébren tart), hízelegnek, udvarolnak. Jó dolog ha fiai vannak az ember lányának! Nemrég sikerült úgy nagyon elsóznom a tyúkhúslevest. Zoli csak annyit mondott, hogy olyan, mint zacskós. Én erre elszontyolodtam, mire a Vendel: „de anya én szeretem a sós levest!” és bevágta az egész tányérnyit.

No zárom soraim. Legyetek áldottak!

Megosztás a facebookon