Tönkre ment a fagyasztónk. Volt egy régi fagyasztószekrényünk, még édesanyáméktól örököltük. Jó kis gép volt,de már vagy 20 éves. Eddig szolgált. Már a nyáron jelezte, hogy nincs jól, de reménykedtünk, hogy a sürgős munkák végéig kihúzza. Hát nem, bár nálunk ennek az időpontját megtalálni... Szóval pár napunk most rámegy, hogy a fél kecske, néhány baromfi és sok-sok zöldség más módon elraktározódjon. Eredetileg is ez volt a tervünk, lassan kiiktatni ezt a nagy áramfogyasztót, de most kicsit kellemetlenebb. De azért hálásak vagyunk, hogy mindez nem nyár közepén történt.

A húsokat Zoli lesózta, hamarosan kisütjük és zsírban eltesszük. A Babot, borsót, kukoricát kidunsztolva üvegekben a kamrába rakjuk.

Mindez most csak azért macera, mert Zoli vet és arat. A kukoricánkat le kéne szedni, meg a napraforgót is, amin jelenleg szajkókat, szarkákat és egyéb madarakat hízlalunk. De azért előnye is van a madárseregnek. Ezek az állatok ilyenkor ugyan gyűjtögetnek, de az év többi részén kártevőket pusztítanak. Vegyük pl. a verebet. Bár sok magunkat elviszi, hiába jelent megy a gyapjas lepke hernyója az eperfánkon, azt a sok kicsi madár szépen behabzsolta. Ugyanígy a kert többi részén dolgoznak a rigók, cinkék, küllők, és más harkályok. Rengeteg gyíkunk van. Bár igen gazos volt a konyhakertünk, mégis ez a pici ökoszisztéma egyensúlyban tartotta. Volt levéltetű, de rengeteg katica is (HÉTPETTYES!!).

Volt poloska is, de nem annyi, mint máskor. Egyedül a zöld cserebogár okozott jelentős kárt, de talán arra is hatással lesznek a féregtúró madarak és a sünök.

A fonalféreg jelen van, hisz homok, szereti. Ebből kifolyólag nem lett osztályelső a gyökérzöldségünk.

Jó isten tenyerén élni. A szomszédoktól mindig kapunk ezt-azt. Hol paprikát, hol répát, hol krumplit, hol káposztát stb. Nem sokat, de annyit egyszerre, hogy volt mit télire eltenni.

Zoli éppen alakort vet. Ősbúza a másik neve. Több ezer éves, nem változtattak rajta semmit. Ebből nemesítették a történelem során a többi, jelenleg ismert búzát. Nem flancból szereztük be nagy nehezen a vetőmagot, hanem mert van egy két hektáros területünk, ami nagyon gyenge föld. Fel kéne javítani, de úgy kell beművelnünk, hogy a gyomok ne okozzanak gondot. Sok minden szóbakerült, és az alakor mellett döntöttünk. Rendkívül erős gyomelnyomó, és kifejezetten a gyenge földbe való. Erős földben eldől, arathatatlan lesz.

Mivel drágább lett a mag, mint eredetileg számoltunk vele, ezért nem jöhetett szóba, hogy traktoros segítségével vetessük el és tárcsáztassuk be. Így Zoli naponta kb. háromezer négyzetméter bevet, rotakapával bedolgoz, vashengerrel lesimít. Nem kis meló a bokáig süppedő homokban, a 60 km-e széllel.

Ami megint csak áldás, hogy a magot olyanoktól vettük, akik a talajmegújításban pár évvel előttünk járnak, így tudást is szereztünk, jó kapcsolatot és egy 3 dl-es pohárnyi tönkét és tönkölyt felszaporításra. (utobbihoz is nehéz hozzájutni).

Tegnap főztem spagettit. Most egy része bolti volt (hú és tészta), mert a befőzés miatt nem lett volna időnk darálni és gyúrni. Najó a só is és a bors is bolti, meg a fokhagyma és a hagyma...no a lényeg, hogy azért sok része teljesen saját és a legfontosabb a gomba. Főzök és eszembe jut, hogy kimehetnék egy kis friss gombáért. Mert pár napja a gyerekekkel a kis tanya körüli sétánkon felfedeztük, hogy az egyik tönkön van kései laska és igen fiatalok. Nem tudom elmondani emennyire jó érzés, mikor csak kimegy az ember az alapanyagokért! Ilyen volt tavaly télen is, mikor a gyerekek köhögtek, én meg csak kimentem és szedtem a lándzsás utifüvet. Vagy tavasszal a turbolya stb...

a gyerekek nagyon sokat tanulnak mellettünk. Most a gombaszeszon idején javarészt a gombákról okosodunk. Találunk néhányat, beazonosítjuk együtt és örömködünk. A drágák leszedik játékból főzőcskéznek (van eszük, nem ennék meg), vagy tintát csinálnak a tintagombábol, és csináltak egy saját kis gombakertet apró csiperkéből. Rendkívül önállóak, és értik érzik a természetet, a termesztést. Akkora előnyben vannak hozzánk képest, hogy csak lesek.

A lovunkaz egyik kedvencük, de nekünk is. Nagy haszna van mert legel, még a nádat is és trágyáz. Időnként jelez, mikor a kutyák süketet játszanak és békésen tűr. Segít ha nagy tömeg megmozgatás van. A minap egy kullancsot szedtem ki a szempillái közül. Nem zavarta, hogy a szemében turkálok. A Tádé segít neki a böglyöket lecsapkodni, de azt ugye mindenki érzi, hogy milyen egy másfél éves mozgáskoordinációja. Odacsap neki, hol a képére, hol a szemébe. De Csillag nem veszi zokon. Ha éppen velünk akar lenni semmi nem zavarja.

 

 

Megosztás a facebookon