Míg sütögetem a zsírt, addig írok pár gondolatot magunkról.

A zsír, a harmadik disznónké, amit vágtunk. Volt három cocánk, kettő vietnámi és egy félvér (vietnámi+vaddiszó). Már másfél éve éltélk diszó jó életüket, nekünk meg elfogyott a két éve vágott másik két cocánk húsa, így hálát adva Istennek, bevégezték életüket. Az elsőt, az ártányt

(herélt kan), még októberben vadászta le Zoli, mikor egyedül nekiáltunk, de kiderült, hogy igen fürge életerős állat, és háromórás nádasban történő cserkészés után sikerült Zolinak levadásznia. Ekkor merült fel bennem, hogy mennyire jó lenne, ha magyar törvények bizonyos helyzetekben megengednék a puska használatát, hisz szerencsétlen disznónak is jobb lette volna... de mindegy, a többihez kaptunk segítséget. Volt ketten jöttek mind a két alkalommal, egyik fogta Zolival, másik döfte késsel. Milyen a húsa? Van aki szerint túl zsíros, van akinek édes, nekünk nagyon finom. Mivel legelve nőttek és csak utána híztak, így a húsa gyönyörű márványosan fejlődött, mint a jobb mangalaicáké. És rengeteg zsírja lett. Van már füstön is néhány dolog. Zoli nagyon ügyes már a bontásban, hisz azt már egyedül csinálta. Mivel a gyerekek picik, nekem leginkább velük volt dolgom, valamint főztem és amit tudtam elmosogattam. Nehéz így egyedül, pláne, hogy kemény telünk van ezért a legtöbb szabadidőmben fát hordok be, és szárítgatom a kályhán és annak sütőjében. Hogy miért nem nyáron gyűjtöttünk télre tüzelőt? Hát jelentem Zoli nagyon szorgalmasan vágta a fát, és készített egy szárítót, fóliasátorból, de a zt a szél szétcincálta. Ugyanis felénk a napi 30-40 km/h-ás szél gyakori és nem ritka mikor ez 80-ra csap fel. Azt kevés dolog bírja.

De Istennek hála jól vagyunk, megszoktuk a hideget, jól fel vagyunk öltözve. Most új terveink vannak a földdel. Nem titok, hogy mi úgy akarjuk művelni a földünket, hogy az élő maradjon, életete adjon és ennek nem a hagyományos bio gazdálkodás az útja. A legtöbb ilyen föld, valójában halott. De erről Zoli tudna sokat, hisz nagyon sokat tanul a témában.

Már elkezdtem sajtokat gyártani. Minden héten veszünk 10 liter házi tehén tejet, még most is, mikor a kecsként napi 2 litert ad nekünk, a gidát leválasztottuk 7 hetesen. Nem mondjuk le rendelt tejet, mert abból jó kis sajt és túró készül, most már a kecske tejjel kiegészülve.

A gidát ivartalanítottuk, mert majd meg szeretnénk enni. Miként? Egy erős házi cérnával pár hetesen elkötöttük a heréit. Az meg elhalt.

Ami nehézség volt a télen, hogy elfagyott a vizünk a földben a csőben, a szivattyúnál, és még sok másutt. Nálunk nem egyszer volt éjszaka 20 fok hideg. Így mosni nem tudtam, a pelenkák csak vártak-vártak a mostani tavaszias kiolvadásig.

De van, aki segítsen:

Megosztás a facebookon